Ez a cikk a csehszlovák címer történetével és vizuális változásaival foglalkozik az évek során. Különösen az 1920-1938 és 1945-1960 között használt címerre összpontosít. Az ebből az időszakból származó címer népszerű a különböző történelmi tárgyak, például csatok, jelvények, érmék stb. gyűjtői körében.
Csehszlovákia kis címerének megalakulása
Csehszlovákia kis címere 1920 március 30-án került hivatalosan elfogadásra a közép- és nagy címerrel együtt. Ez a szimbólum az Ausztria-Magyarország 1918-as összeomlását követő új állami identitás kialakítása során jött létre.
Az 1918. október 28-án kikiáltott független Csehszlovákia megalakulása után olyan szimbólumokat kellett létrehozni, amelyek a két fő nemzet - a csehek és a szlovákok - egységét képviselik egy közös államban. A kis embléma állítólag ezt az egységet hivatott tükrözni, miközben tiszteletben tartja a két nemzet történelmi és kulturális hagyományait.
A címer leírása: Oroszlán, hegyek és kettős kereszt
A kis címer egy vörös pajzsból állt, amelyen egy ezüst kétfarkú oroszlán volt elhelyezve, arany karmokkal, nyelvvel és koronával. Ez az oroszlán a cseh területek hagyományos jelképe volt, amely a 12. század óta szerepel a heraldikában. Mellkasán egy kisebb vörös pajzs helyezkedett el három kék csúccsal, a középső magasabb volt, rajta egy ezüst patriarchális kettős kereszt. Ez a motívum a szlovák címert ábrázolta, a három csúcs a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát szimbolizálták.
A Tátra és a Fátra jól ismert hegységek Szlovákiában. A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegysége, és egyedülálló természeti tájai miatt népszerű turisztikai célpontnak számít. A Fátra-hegység, nevezetesen a Nagy- és Kis-Fátra (Veľká és Malá Fatra) szintén fontos hegyvonulat, gazdag növény- és állatvilággal, és szintén népszerű turisztikai látványosság.
A Mátra egy hegység Magyarország északi részén, Gyöngyös és Eger között. A vulkanikus eredetű hegység, legmagasabb csúcsa Kékes (1 014 m), amely egyben Magyarország legmagasabb pontja is. Annak ellenére, hogy a Mátra Szlovákia területén kívül fekszik, a szlovák címerben a szlovák nemzethez kapcsolódó történelmi területek jelképeként szerepel.
A központi hegy tetején álló kétkarú kereszt mély történelmi jelentőséggel bír. Szent Cirill és Metód 9. századi nagymorvaországi megérkezéséhez kapcsolódik. Ez a kereszt a szlovák nemzet egyik fő szimbólumává vált, és jelenléte Csehszlovákia kis emblémájában hangsúlyozta Szlovákia jelentőségét az újonnan létrehozott államban.
A címer használata
A kis címert széles körben használták különböző területeken. Hivatalos dokumentumok, érmék stb. része volt. Ezenkívül épületeket, egyenruhákat, csatokat, jelvényeket vagy díszeket díszített. Ezeken a helyeken való jelenléte a nemzeti identitást erősítette.
Ma ezt az emblémát különböző történelmi tárgyakon, múzeumokban és hasonlókban lehet megtalálni.
Tipp: e-shopunkban megtalálható egy fém csattal ellátott öv, amelyen Csehszlovákia kis emblémája található.
1920–1938 közötti időszak: Bevezetés és megszűnés
Az első független Csehszlovák Köztársaság kikiáltása és a Csehszlovák Köztársaság kis emblémájának megalkotása.
A független Csehszlovák Köztársaság 1918 október 28-i kikiáltását követően 1920-ban elfogadták a kis címert, amely az Első Csehszlovák Köztársaság fő szimbóluma lett. Ezt az időszakot a viszonylagos politikai stabilitás és a gazdasági növekedés jellemezte. Csehszlovákia arra törekedett, hogy erős ipari és gazdasági bázissal rendelkező modern államként épüljön ki.
A müncheni egyezmény és az első köztársaság vége
1938 szeptember 30-án aláírták a müncheni egyezményt, amelynek értelmében Csehszlovákiának nagy határ menti területeket kellett átengednie Németországnak. Az úgynevezett első bécsi döntőbíráskodás (1938 november 2-án) keretében Csehszlovákiának további területeket kellett átengednie, elsősorban a Magyar Királyságnak.
Ezek és más okok okozták Csehszlovákia kis címerének eltűnését 1938-1945 között, és helyébe más szimbólumok léptek:
- Második Csehszlovák Köztársaság (1938–1939):A heraldikában kisebb módosításokkal egy kissé módosított címert használtak.
- Szlovák Köztársaság (1939–1945): Saját címert fogadott el, kettős kereszt egy háromcsúcsos dombon, amely már korábban is része volt a szlovák szimbolikának.
- Cseh-Morva Protektorátus (1939–1945): Új protektorátusi címert használtak, amely a cseh heraldikai szimbolikán alapult, de szlovák elemek nélkül.
1945–1960 közötti időszak: A használat megújítása és megszüntetése
1945 májusában a Csehszlovák Köztársaságot visszaállították München előtti határain belül (Kárpátaljai Rusz kivételével).
Kis címer használatának visszaállítása
Mivel Csehszlovákia a háború után megpróbált visszatérni a korábbi hagyományokhoz, az 1920-as kis címert újra bevezették.
A kis címert ismét használták a hivatalos dokumentumokon, bélyegeken, egyenruhákon, állami épületeken és kitüntetéseken. Ez az időszak azonban nem volt hosszú.
Miért hagyták abba a használatát 1960-ban?
1960-ban új alkotmányt fogadtak el, amely új címert vezetett be.
Az 1920-as évek kis címere így teljesen kikerült a hivatalos használatból, és helyébe egy új heraldika lépett, amely 1990-ig volt érvényben.
Tipp: ez a minta/címer megtalálható egy minőségi pamut pólón, retro dizájnnal
Miért írtunk cikket erről a jelről/címerről?
Ezt a cikket elsősorban azért készítettük, mivel kínálatunkban különböző övcsatok szerepelnek. Egy nagyon ismert, kis csehszlovák címerrel ellátott övcsat, amelynek fotója alább látható ↓, rendkívül keresett a vásárlóink körében, mivel már nagyon ritkán kapható, és inkább a történelmi tárgyak, egyenruhák és hasonlók gyűjtői számára érdekes ritkaságnak számít. Üzletünkben egy magánkiállítás keretében volt látható.
Mivel a vásárlóinknak nagyon tetszett ez a motívum, úgy döntöttünk, hogy egy modern, fémcsattal ellátott övet készítünk, amelynek motívuma Csehszlovákia címerének jegyében készült. Az öv tervezését és gyártását a RINOKOR márkanév alatt biztosítjuk.
